A mediáció, vagy más néven közvetítés egy konfliktuskezelési módszer, melynek folyamán egy pártatlan, semleges fél segíti a feleket abban, hogy egymással megállapodásra jussanak. A mediáció egy peren kívüli, permegelőző, perbefejezést elősegítő eljárás, amely azokban az esetekben alkalmazható hatékonyan, amikor a feleket a jövőben is összeköti valami, ami miatt együtt kell működniük. Általában a felek tartós személyes, hosszú távú kapcsolataiban keletkezett konfliktusok megoldására nyújthat a mediáció segítséget.
munkaügyi per címkével jelölt bejegyzések
Munkaügyi jogeset: Bérpótlék vagy költségtérítés?
A légiutas-kísérőként dolgozó felperesek munkaviszonyát az alperes légitársaság – bizalomvesztésre és áruhiányra hivatkozva- felmondással szüntette meg. Beszélhetünk-e leltárfelelősségről leltárfelelősségi megállapodás nélkül? Megalapozza a bizalomvesztést egy csekély összegű leltárhiány is? Vajon a felperesek távolléti díját mi alapján kell kiszámolni? Az alapbéren felüli – a megtett utak számához és hosszához igazított ún. „sector pay” – kifizetés a munkabérük részét képezi, vagy költségtérítésnek tekintendő?
Az adhéziós perek egyes gyakorlati kérdései
Mi az adhéziós per és mely bíróságok előtt érvényesítheti a munkavállaló, illetve a munkáltató a másik féllel szembeni igényét? Milyen rendelkezések lesznek irányadóak 2018. január 1-től az új polgári perrendtartásról szóló törvény hatályba lépésétől? Dr. Bóta Zsuzsanna, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára ismerteti a kérdéssel kapcsolatos lényeges rendelkezéseket és bírósági döntéseket.
Mit tehetünk, ha a munkaügyi perben marasztalt fél nem fizet?
Gyakran előfordul, hogy a perben született jogerős ítéletben vagy végzésben marasztalt fél nem tesz eleget önként a kötelezésnek, azaz nem fizeti meg a bíróság által elmaradt munkabér, kártérítés, perköltség vagy egyéb jogcímeken megítélt összegeket. Ebben az esetben a fél végrehajtási eljárás keretében érvényesítheti igényeit.
Kölcsönzött munkavállalóknak máshol kell perelni?
Bárkinek bármikor fel lehet mondani?
Nem kell feltétlenül készpénznek venni, amikor a főnök a beosztottainak azt hangoztatja, hogy „bárkit ki lehet rúgni és bármikor találnak legalább 10 másik jelentkezőt a helyére”. De vajon milyen garanciákat nyújt az új Munka Törvénykönyve a munkavállalók számára és milyen mozgástere van a munkáltatóknak valójában?
