Gyakori kérdések

Közalkalmazottból munkavállaló

Jár a végkielégítés, ha a közalkalmazott nem járul hozzá a jogviszonyváltáshoz?

Egy olvasónk írta, hogy közalkalmazottként dolgozik egy munkáltatónál, melynek személye hamarosan változni fog, mert a munkáltató azon szervezeti egysége, melyben a közalkalmazott munkát végez, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató részére kerül átadásra. A közalkalmazottat írásban tájékoztatták az átvevő munkáltatónál történő foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartami elemeire vonatkozó ajánlatról. A közalkalmazott azonban úgy döntött, hogy nem kíván az átvevő munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni, a munkaszerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot nem fogadja el.

Cikkek & interjúk

A munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége – 2. rész

Megilleti-e a felmondási védelem a munkavédelmi képviselőt, ha lejárt a megbízatása, és új képviselő választására nem került sor?

Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. Cikksorozatunk 1. részében arról írtunk, hogy miként alakul a munkavédelmi képviselő munkajogi védelme, ha nem szabályosan kerül megválasztásra. Jelen részben azt boncolgatjuk, hogy megilleti-e a munkavédelmi képviselőt a munkajogi védelem, ha lejárt a megbízatása és nem választanak új munkavédelmi képviselőt.

Cikkek & interjúk

A munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége – 1. rész

Megilleti-e a felmondási védelem a munkavédelmi képviselőt, ha nem szabályosan került megválasztásra?

Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. (Ld.: munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a továbbiakban Mvt.).

Cikkek & interjúk

Minden, amit a munkaközi szünetekről tudnunk kell

Mikor és mennyi ebédszünet jár? Lehet-e dohányozni munkaidőben? És mi vonatkozik a monitor előtti munkavégzésre?

A jó munkához nemcsak idő kell – többek között elegendő pihenésre, regenerálódásra is szükségünk van. Lássuk, mit mondanak minderről a jogszabályok!   Az ebédszünet, a cigarettaszünet vagy épp a szemünk védelmét szolgáló „monitorszünet” kapcsán sok tévhit él a köztudatban. Bár hajlamosak vagyunk a munkaközi szünetekre a szabad választás tárgyaként tekinteni, az igazság az, hogy ahogyan a munkáltatónak kötelessége kiadni a nekünk járó pihenőidőt, úgy nekünk, munkavállalóknak is kötelező szabályszerűen dolgozni munkaidőben, illetve felhagyni a munkavégzéssel a kijelölt munkaközi szünetekben. Arról, hogy mit szabad és mit nem, mai cikkünkben Goda Mark ügyvéddel és munkajogi szakjogásszal beszélgettünk.