Idén január 13. napján hatályba lépett a 4/2023 (I.12.) számú kormányrendelet, mellyel a Kormány lényegében meghosszabbította a köznevelési intézmények számára a rendkívüli felmentés, illetve az azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló szubjektív határidőt. Mit jelent ez a köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók számára? A kormányrendeletben foglalt határidő megtartása ellenére jelenthet-e munkajogi kockázatot az akár hetekkel vagy hónapokkal később közölt rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás?
Goda Mark bejegyzései
A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2023-ban
Távmunka: kell-e arányosítani az adómentes költségtérítést a munkavállaló keresőképtelensége és szabadsága esetén?
Cégünknél alkalmazunk olyan munkavállalókat, akik 100% távmunkában dolgoznak. Az SZJA szabályaival összhangban adómentes költségtérítést fizetünk nekik, melynek maximális mértéke 2022-ben minden hónapban 20.000,- Ft. Ahhoz, hogy a törvényi maximumot adhassuk, elegendő abból kiindulni, hogy a munkaszerződésben foglalt megállapodásunk alapján a munkavállaló a hónap minden munkanapját távmunkában tölti, vagy vizsgálnunk kell minden hónapban, hogy a munkavállaló ténylegesen hány napot dolgozott távmunkában, illetve hány napot nem, mert pl. betegállományban vagy akár szabadságon volt?
Részleges távmunkavégzés esetén kell-e arányosítani az adómentes költségtérítést?
Olvasói kérdés: A távmunkában dolgozó munkavállalóinknak minden hónapban költségtérítés címen adómentes hozzájárulást fizetünk. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adómentes juttatás legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet. Ha a munkavállalóink csak részben dolgoznak távmunkában, részben pedig a munkáltató székhelyén, akkor kell-e arányosítani a költségtérítés összegét vagy kifizethetjük a törvényi maximumot, mely 2022-ben havi 20.000,- forint?
Nagyító alatt a Munka Törvénykönyve tervezett módosítása
Napok óta egyre több és hangosabb kritika éri a Munka Törvénykönyve várhatóan 2023. január 1-jén hatályba lépő módosításait. Különösen szakszervezeti oldalról érkeznek vészjósló elemzések, melyek szerint a jogalkotó nem megfelelően emeli át a Munka Törvénykönyvébe az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 EU irányelvben, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158 EU irányelvben előirányzott újításokat.
Munkajogi gondolatok a menstruációs szabadságról
Bizonyára már többen találkoztak a sajtóban, médiában olyan hírekkel, hogy bizonyos országokban ún. menstruációs szabadságot vezettek be az ezen periódusban fájdalommal küzdő nők segítése és tehermentesítése céljából. Jelen írásomban tisztázom, hogy mi az alapja a szabadság e formájának, milyen célt szolgál és vajon milyen aggályok foglalkoztatják az ellenzőket.
