Gyakori kérdések

A műszakpótlékra való jogosultság feltételei

Milyen esetekben jár a munkavállalónak műszakpótlék?

A munkáltatónk három műszakos munkarendet vezetett be néhány hónappal ezelőtt. Vannak olyan kollegák, akiknek változó a műszakbeosztásuk, és vannak olyanok is, akik például csak a délutáni műszakban dolgoznak. A munkáltató nem minden műszakban dolgozó munkavállalónak fizet műszakpótlékot. Ezt azzal magyarázták, hogy a több műszakos munkarend ellenére nem minden munkavállaló esetében állnak fenn a műszakpótlékra vonatkozó törvényi feltételek. Milyen esetekben jár a műszakban dolgozó munkavállalónak műszakpótlék?

Gyakori kérdések

Az éjszakai pótlékra való jogosultság és annak mértéke

Jár-e éjszakai pótlék az 5:00 és 6:00 óra közötti munkavégzésért?

Reggel 5:00 órakor kezdődik a munkaidőnk és az ebédszünetet is figyelembe véve 13:30-kor végzünk a munkánkkal. A munkáltató a reggel 5:00 órakor kezdődő munkaidő ellenére nem fizeti meg részünkre az éjszakai pótlékot azzal érvelve, hogy az éjszakai pótlék csak annak a munkavállalónak jár, aki a 22:00 óra és reggel 6:00 óra közötti időszakban legalább egy órát meghaladóan végez munkát. Kollégáimmal tisztán szeretnénk látni, hogy az éjszakai pótlékra ki és milyen esetben jogosult, illetve mennyi a pótlék mértéke.

Ahogyan a bíró látja

A felmondás időszerűsége

Mire kell figyelnie a munkáltatónak a bizalomvesztésre alapított felmondás esetén ahhoz, hogy intézkedése jogszerűnek minősüljön? Mikor minősül időszerűnek és ezáltal okszerűnek a felmondás, még ha valós is a felmondási indok?

Ahogyan a bíró látja

A felmondás közlése után közzétett álláshirdetés megítélése

A felmondás közlése után közzétett álláshirdetés önmagában nem teszi jogellenessé a létszámcsökkentésre alapított felmondást

Ha egy munkáltató átszervezésre vagy létszámleépítésre hivatkozással mond fel munkavállalójának, majd ezzel egy időben vagy ezt követően álláshirdetést ad fel azonos vagy hasonló munkakörre, mint amiben a munkavállaló dolgozott, a felmondás jogellenesnek tekinthető-e önmagában ezért? Számít-e, hogy az álláshirdetést mikor adja fel, esetleg, hogy országos működési területű munkáltató másik megyében keres-e ugyanolyan munkakörre dolgozót? Érdemes-e bírósághoz fordulnia a munkavállalónak, ha munkakeresés közben szembe találja magát volt munkahelye által meghirdetett betöltetlen munkakörrel? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.