Mintegy öt éve, 2016-ban lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a korábbinál szigorúbb feltételeket írt elő a munkavédelmi képviselő(k) megválasztására: 50 fő helyett 20 fős munkavállalói létszámnál húzta meg azt a határt, amely esetében már kötelező munkavédelmi képviselőt választani. (Ld.: munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a továbbiakban Mvt.).
Cikkek & interjúk kategória bejegyzései
Munkabérből való levonás – amikor a bank a munkáltatónál kopogtat
Nem egy munkáltató kapott már levelet valamelyik banktól, melyben arra kéri a bank a munkáltatót, hogy vonja le a munkavállaló bank felé fennálló tartozását a munkabérből. Köteles a munkáltató eleget tenni a bank felhívásának? Van-e jogi akadálya a munkabérből való levonásnak és a tartozás átutalásának a bank számára? Erről beszélgetünk dr. Goda Mark munkajogásszal.
Karácsonyi buli a munkatársakkal? Akár fegyelmi büntetés is lehet a vége!
A munkavállaló távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés-módosítási kérelme
Fizetett besúgók vagy értékes informátorok?
Elindult hazánkban is a munkavállalói visszaélés-bejelentés!
A köznevelési intézményeknek hosszabb idejük van azonnali hatállyal megszüntetni az alkalmazottak jogviszonyát
A polgári engedetlenséget akár hetekkel vagy hónapokkal később is szankcionálhatja a munkáltató
Idén január 13. napján hatályba lépett a 4/2023 (I.12.) számú kormányrendelet, mellyel a Kormány lényegében meghosszabbította a köznevelési intézmények számára a rendkívüli felmentés, illetve az azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló szubjektív határidőt. Mit jelent ez a köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók számára? A kormányrendeletben foglalt határidő megtartása ellenére jelenthet-e munkajogi kockázatot az akár hetekkel vagy hónapokkal később közölt rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás?
