A munkáltatónak tényleg nem kell indokolnia az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt? Hogyan védekezhet a munkáltató a volt munkavállalójával szemben, akitől még a próbaidő alatt megvált, és aki egy munkaügyi perben azt állítja, hogy bizonyára diszkriminációs okok miatt küldték el?
A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni.
Közalkalmazottként helyezkedtem el, azonban a kinevezésem nem tartalmaz próbaidőre vonatkozó rendelkezést. Ezen azért lepődtem meg, mert az állásinterjún a munkáltatóm még tájékoztatott is arról, hogy az első három hónap próbaidőnek minősül, mely idő alatt bármelyik fél indokolás nélkül megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. A kérdésem ebből kifolyólag az, hogy amennyiben a kinevezés a próbaidőre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor ez azt jelenti, hogy próbaidő nem alkalmazható, vagy ennek ellenére is próbaidőnek számít a jogviszonyom első három hónapja?
A próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot a próbaidő tartama alatt közölni kell. Nem elegendő, ha a munkáltató a próbaidő utolsó napján intézkedik a dokumentum postára adása iránt.
A Felek a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben jogosultak próbaidőt meghatározni, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdése szerint.
