Cégünknél alkalmazunk olyan munkavállalókat, akik 100% távmunkában dolgoznak. Az SZJA szabályaival összhangban adómentes költségtérítést fizetünk nekik, melynek maximális mértéke 2022-ben minden hónapban 20.000,- Ft. Ahhoz, hogy a törvényi maximumot adhassuk, elegendő abból kiindulni, hogy a munkaszerződésben foglalt megállapodásunk alapján a munkavállaló a hónap minden munkanapját távmunkában tölti, vagy vizsgálnunk kell minden hónapban, hogy a munkavállaló ténylegesen hány napot dolgozott távmunkában, illetve hány napot nem, mert pl. betegállományban vagy akár szabadságon volt?
Munka-Adó kategória bejegyzései
Munka-Adó
Christopher Bullock elhíresült mondata szerint „Lehetetlen bármiben is biztosnak lenni, a halált és az adókat kivéve.”. Szerintünk viszont az egyetlen dolog, ami biztos, az az, hogy az adó tekintetében nem lehet biztos az ember. Rovatunk célja, hogy útmutatást adjon munkáltatók és munkavállalók részére egyaránt a munkavégzés hétköznapi és különös adókérdései tekintetében. Felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy szakértőink válaszai nem tekinthetőek jogi tanácsadásnak.
Részleges távmunkavégzés esetén kell-e arányosítani az adómentes költségtérítést?
Olvasói kérdés: A távmunkában dolgozó munkavállalóinknak minden hónapban költségtérítés címen adómentes hozzájárulást fizetünk. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adómentes juttatás legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet. Ha a munkavállalóink csak részben dolgoznak távmunkában, részben pedig a munkáltató székhelyén, akkor kell-e arányosítani a költségtérítés összegét vagy kifizethetjük a törvényi maximumot, mely 2022-ben havi 20.000,- forint?
Február közepén érkezik az SZJA-visszatérítés
Varga Mihály Pénzügyminiszter már korábban bejelentette, hogy a gyermeket nevelő szülőknek visszajár a 2021-ben befizetett személyi jövedelem adójuk (SZJA), aminek felső határa az átlagbér éves adótartalma. Azt korábban is lehetett tudni, hogy több, mint 1,9 millió érintett összesen 600 milliárd forint visszatérítésre lesz jogosult, az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy pontosan miként.
Adókedvezmények, járulékfizetési alsó és felső határok
A minimálbér emeléssel kapcsolatos főbb közvetlen és közvetett hatások
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. A 2021-es minimálbér elfogadásának folyamata azonban a korábbi évektől eltérően folyt: egyrészt – bár a KSH adatai alapján a bérdinamika 2020-ban sem csökkent – a koronavírus gazdasági hatásaira (is) tekintettel egy óvatosabb emelés született: a minimálbér 4 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 3,8 százalékkal növekszik. Másrészt, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2021. január 28-án került kihirdetésre, és az csak 2021. február 1-jével lép hatályba és az először márciusban, a februári bér kifizetésekor lesz érezhető.
Veszélyhelyzet: szabad felhasználású költségtérítés a távmunkában dolgozóknak
Bár az átfogó távmunka újraszabályozás még várat magára, a Kormány az újabb veszélyhelyzetre tekintettel a távmunkavégzésre vonatkozó rugalmasabb szabályokat vezetett be a 487/2020 (XI. 11.) Korm. rendelet kihirdetésével. A kormányrendelet értelmében távmunkavégzés esetén nem kell alkalmazni a munkavédelmi törvény távmunkára vonatkozó szabályait, a veszélyhelyzet ideje alatt a munkáltató és a munkavállaló megállapodásban eltérhet a Munka Törvénykönyve távmunkára vonatkozó 196. §-ában rögzített szabályoktól, valamint körülhatárolták, hogy milyen mértékű lehet a munkáltató távmunkához való adómentes hozzájárulása.
Enyhítés a lekötött (fejlesztési) tartalék képzésre vonatkozó szabályozásban
A 2020. május 1. napján hatályba lépett új, a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében hozott kormányrendelet [171/2020. (IV. 30.)] enyhítést tartalmaz a fejlesztésitartalék-képzés vonatkozásában. Az új rendelet átmeneti szabályként megváltoztatja a lekötött tartatalék képzés korlátjára vonatkozó rendelkezéseket és eltörli az eddigi, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-ára vonatkozó korlátozást. Az átmeneti szabály szerint a társasági adóalany adózás előtti eredményét csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.
